Tűzvédelem

Tűzvédelem az aratás idején is

A nyári betakarítási munkák amellett, hogy nagy igénybevételt jelentenek a mezőgazdaságban
dolgozóknak, igen tűzveszélyes is. Arra kellő körültekintéssel kell felkészülni, különösen
fontos a betakarítási munkálatokban részt vevő erőgépek tűzvédelme, az aratásra, illetve a
tarló és növényi hulladékok égetésére vonatkozó szabályok ismerete, betartása. Ezeket az
Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet tartalmazza.

A mezőgazdasági erő- és munkagépek, illetve az aratás tűzvédelmi szabályai

A szabályok betartása különösen fontos, évente több száz mezőgazdasági tüzet – gabonatáblatüzet,
valamint kazal-, illetve boglyatüzet – kell eloltaniuk a tűzoltóknak.
A kalászos termény betakarítási, kazalozási, szalmaösszehúzási és bálázási munkáiban csak a
tűzvédelmi követelményeknek megfelelő, legalább egy, az érvényben lévő hatályos
szabványoknak és jogszabályoknak megfelelő tűzoltókészülékkel is ellátott erő- és munkagép,
valamint egyéb jármű vehet részt, amelynek tűzvédelmi felülvizsgálatát a betakarítást
megelőzően az üzemeltető elvégezte. A jármű megfelelőségéről szemle során kell
meggyőződni. Ennek tervezett időpontját nyolc nappal előbb írásban az illetékes
katasztrófavédelmi kirendeltségre be kell jelenteni. A szemléről jegyzőkönyvet kell készíteni,
amelynek egy példányát a járművön el kell helyezni és a szemlét követő nyolc napon belül a
katasztrófavédelmi kirendeltségnek meg kell küldeni.
Kötelező az akkumulátorok megfelelő védőburkolása, illetve kipufogó és a szikratörő éghető
anyagoktól való megtisztítása legalább naponta egyszer. Figyelni kell arra is, hogy sehol se
csepegjen az üzemanyag vagy hidraulika-folyadék, mert ez nagyban segítheti egy esetleges
tűz terjedését. Fontos, hogy a munkagépet tilos a gabonatáblán, illetve tarlón üzemanyaggal
feltölteni. A járműveken nyílt láng használatával járó karbantartást, javítást nem szabad
végezni gabonatáblán, szérűn és a rostnövénytároló területén, hiszen e munka során
üzemanyag folyhat el, amelyet a nyílt láng lángra lobbanthat.
Az aratást lehetőleg közút, illetőleg vasútvonal mentén kell először elvégezni, ezek mellett
legalább három méter széles védőszántást kell kialakítani. Ugyanilyen védőszántást kell
készíteni akkor, ha a munkaszünet idejére a kombájnt nem tudják a gabonatáblától, kazaltól
legalább 15 méter távolságban leállítani. A munkálatok közbeni dohányzás veszélyeit is
fontos szem előtt tartani, gabonatáblán még a járművek, erő- és munkagépek vezetőfülkéiben
sem szabad dohányozni. Az aratás idejére a gabonatáblától 15 méterre kell dohányzó helyet
kijelölni, ott vizet tartalmazó edényt kell elhelyezni.
A szalmaösszehúzást és kazalozást végző erőgépek csak olyan távolságra közelíthetik meg a
szalmát és a kazlat, hogy az ne jelentsen gyújtási veszélyt, ugyanis az erőgépek
kipufogócsöve könnyen lángra lobbanthatja a száraz szalmát. Az összehúzott szalma
alapterülete nem haladhatja meg az ezer négyzetmétert, és a szabadban összerakott kazlak
között legalább húsz méter távolságot kell tartani, vasúti vágánytól legalább száz, közúttól és
erdőtől legalább huszonöt méterre kell elhelyezni ezeket.

BARANYA MEGYEI KATASZTRÓFAVÉDELMI IGAZGATÓSÁG

A tarló- és a növényi hulladék égetésének szabályai

Magyarországon évtizedek óta végeznek tarlóégetést, amelynek egyik oka a monokultúrás
termelés. Ez azt jelenti, hogy a gabonavetést követő évben is gabona kerül ugyanazon táblába,
így a növény gombabetegségei fokozottabban megjelennek. A gombabetegségek elleni
védekezés jelentős mennyiségű növényvédőszer alkalmazásával jár. Ennek kiváltására
alkalmazott olcsóbb módszer a tarlóégetés. A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.)
kormányrendelet azonban egyértelműen tiltja a lábon álló növényzet, tarló és
növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék nyílt téri égetését. Ettől az előírástól
azonban jogszabály eltérően is rendelkezhet. A kormányrendelet megsértése esetén a
tarlóégetés környezetvédelmi bírsággal sújtható.
Amennyiben jogszabály lehetőség ad a tarló égetésére, az alkalomszerű tűzveszélyes
tevékenységnek minősül és legalább 24 órával az égetés előtt a katasztrófavédelmi
kirendeltségen írásban be kell jelenteni, továbbá az alábbi szabályokat be kell tartani. A tarlót
egyidőben minden oldalról meggyújtani tilos, biztosítani kell ugyanis a vad elmenekülési
lehetőségét. Csak tarlómaradványt lehet égetni, szalmát erre felhasználni tilos. Legalább
három méter széles, de facsoportok, erdők mellett már hatméteres védőszántást kell
alkalmazni. Lábon álló gabonatábla mellett még védőszántás alkalmazása esetén is tilos tarlót
égetni. 30 hektárnál nagyobb területek égetését szakaszosan kell végrehajtani, az egyes
szakaszokat védőszántással kell egymástól elválasztani. Egyszerre csak egy szakasz égethető.
Az égetés idején a területtől függetlenül legalább egy traktort ekével a helyszínen
készenlétben kell tartani. A tűz őrizetlenül nem hagyható, illetve ha már nincs rá szükség, azt
el kell oltani. Az égetés után a területet át kell vizsgálni, és az izzó, parázsló részeket el kell
oltani.
A tarlóégetések során a tűzvédelmi hatóság ellenőrzi, hogy megtörtént-e az előzetes
bejelentés. Az előírások megsértése esetén a terület tulajdonosa, illetve az égetést végző ellen
eljárás kezdeményezhető.
A fenti szabályok azért vannak, hogy meggondolatlanság, felelőtlenség miatt ne vesszen
kárba az egész éves mezőgazdasági munka, a termés.

A tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a

tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.)

Korm. rendelet hatályos kapcsolódó szankciói:

  •  Aki tűzvédelmi előírás megszegése miatt tüzet idéz elő, 100.000 – 1.000.000 Ft-ig

terjedő tűzvédelmi bírsággal sújtandó.

  •  Aki tűzvédelmi szabály megszegésével tüzet idézett elő és az oltási tevékenységben a

tűzoltóság beavatkozása is szükséges 200.000 – 3.000.000 Ft-ig terjedő tűzvédelmi
bírsággal sújtandó.

  •  Tűzoltókészülék készenlétben tartásának hiánya készülékenként 50 000 Ft tűzvédelmi

bírsággal sújtandó, tűzoltókészülék karbantartásának hiánya pedig készülékenként
30 000 Ft bírsággal sújtható.

  •  Egyéb tűzvédelmi jogszabályban vagy a tűzvédelmi szabályzatokban foglalt előírások,

továbbá a tűzvédelmi szabványok előírásainak megszegése 200.000 – 3.000.000 Ft-ig
terjedő tűzvédelmi bírsággal sújtható.

Megjegyzés hozzáfűzése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük